Nagy fenékvízszivattyú körkép (fontosabb eszköz, mint gondolnád)
Csónakokban, hajókban a kötelező felszerelés része a hajótest vízmentesítésére szolgáló eszköz. Ez lehet akár szapoly vagy fenékvízszivattyú is. Blogcikkünkben az utóbbiról lesz bővebben szó.
Milyen típusai vannak és mire is jó ez a létfontosságú eszköz?
A fenékvízszivattyúk kettős funkciót látnak el. Elsődleges feladatuk a hajó megszabadítása a szokásos módon felgyülemlett víztől, például esővíz.
Másodlagos, de annál fontosabb funkciójuk vészhelyzet, havária esetén a hajó minél hatékonyabb vízmentesítése. Ez lehet akár vízbetörés vagy hirtelen jött nagy mennyiségű eső.
Életmentő szerepe lehet tehát ennek a kis berendezésnek. Érdemes a körültekintően kiválasztani és rendszeresen ellenőrizni a működését. Sajnos saját tapasztalat, de elég egy sérült gumiharang és az egyik pillanatról a másikra a fenékvízszivattyún múlik a hajó biztonságos partra juttatása.
A fenékvízszivattyúk típusai
Centrifugál szivattyúk
A centrifugál szivattyúk a vizet centrifugális energia segítségével továbbítják. A víz belép a szivattyúba, a járókerék forgása során felgyorsul, majd a saját lendülete által gyorsan tovább halad. Ezek a típusok sok vizet pumpálnak, viszonylag olcsók, és úgy tervezték őket, hogy teljesen víz alá merülve is működjenek.
Kis mennyiségű törmeléket képesek átengedni. Hátrányuk, hogy minél magasabbra vagy távolabbra kell a vizet nyomniuk, annál kevésbé hatékonyak.
Membránszivattyúk
A membránszivattyúk önfelszívóak, és a “pozitív kiszorítás” elvén működnek, ami azt jelenti, hogy vákum segítségével emeli ki a vizet. A membrán egy szívósszelepen keresztül vizet juttat a szivattyúba, majd egy kimeneti szelepen keresztül kinyomja azt.
Ezek a szivattyúk is képesek kis mennyiségű törmeléket átengedni, de hajlamosak az eltömődésre. A membránszivattyúk előnyei közé tartozik, hogy ezeket nem kell közvetlen a fenékre szerelni, ami egyszerűbb karbantartást tesz lehetővé.
A centrifugál szivattyúhoz képest hosszabb élettartamúak, de hátrányuk a kisebb névleges kapacitás, a több mozgó alkatrész és a magasabb költség. Fizikailag is nagyobbak, ami azt jelenti, hogy több helyet foglalnak el, és több energiát igényelnek a működésükhöz. Víz alatt nem működnek, így száraz helyre kell szerelni őket.
Járókerék szivattyúk
Az elektromos fenékvízszivattyúk harmadik típusa a rugalmas járókerék-szivattyú. Ezek a membránszivattyúk előnyös tulajdonságait a centrifugál szivattyúk kapacitásával kombinálják.
Tengelyen forgó, rugalmas járókerékkel szívják be a vizet és tartják mozgásban a vizet a kifolyónyílás felé. Előnyük, hogy bármilyen szögben felszerelhetők, és alacsony vagy magas fordulatszámon is hatékonyak.
Mivel azonban nem vízállóak, száraz helyre kell őket szerelni, jóval a fenékvízszint fölé. Emellett kevésbé tolerálják az áthaladó törmeléket, és szárazon futás esetén néhány perc alatt leéghetnek.
Kézi fenékvízszivattyú
A két leggyakoribb kézi szivattyú a membrános és a dugattyús típus.
A kézi membránszivattyúk ugyanazon az elven működnek, mint az elektromos változatok; lehetnek helyhez kötöttek vagy hordozhatók és lehetnek egyszeres vagy kettős működésűek, egy vagy több membránt használva.
A dugattyús szivattyúk úgy működnek, ahogy a nevük is mutatja: A fogantyúja dugattyút mozgat egy hengerben, ami vizet szív magával.
A fenékvízszivattyúk kapcsolása
Az elektromos fenékvízszivattyúk lehetnek kézi kapcsolásúak vagy automaták. A kézi kapcsolású eszközök legtöbbször a műszarfalon elhelyezett kapcsolóval kapcsolhatók. Ezekhez külön beszerelhető egy úszókapcsoló, ami a víz felgyülemlésekor bekapcsolja a szivattyút még akkor is, ha senki nem tartózkodik a hajón.
Az úszókapcsolót úgy kell beszerelni, hogy a csappantyú a tat felé nézzen. Ennek azért van jelentősége mert gyorsításkor a hátracsapódott fenékvíz az úszókapcsoló nyelvét károsíthatja.
Ennél kompaktabb megoldás az automata fenékvízszivattyú, amit egybeépítettek az úszókapcsolóval, de természetesen ez is kapcsolható manuálisan is.
A fenékvízszivattyú kapacitása
A fenékvízszivattyúk kapacitását általában gallon/óra mértékegységben adják meg. Az egyszerűség kedvéért számoljuk 1 gallon = 4 literrel. Tehát, ha a csomagoláson az áll, hogy 500 GPH, akkor az azt jelenti, hogy az eszköz 2000 litert tud átemelni óránként. De valóban így van?
A legtöbb hajón a vizet felfelé is kell emelni, mielőtt ki lehetne szivattyúzni – és ez kritikus tényező. A gyártók által megadott érték vízszintes irányban értendők. A függőlegesen megtett út jelentősen csökkenti a szivattyú névleges teljesítményét.

Már 60 centiméternyi magasság a felére csökkenti egy kis centrifugál szivattyú teljesítményét. A teljesítményt csökkentő tényezők közé tartoznak a kanyarok, valamint a tömlő mérete és belső felülete. A bordázott felületű tömlők a legrosszabbak.
Mekkora szivattyúkapacitással kell tehát rendelkeznie egy hajónak?
Ez egy jó kérdés, amelyre azonban nincs egyértelmű vagy egyszerű válasz, főként azért, mert a hajók nagyon különbözőek. Egy biztos. Minden olyan rekesznek, amely vízzáró, azaz ahol a víz nem tud más területre távozni saját szivattyúval kell rendelkeznie és az elektromos szivattyúk mellett érdemes megfontolni egy nagy kapacitású kézi szivattyú elhelyezését is a fedélzeten.
A fenékvízszivattyúk karbantartása
• Fontos, hogy az összes szivattyú, úszókapcsoló és szűrőház könnyen hozzáférhető legyen. Ez a rutinszerű karbantartás és a vészhelyzeti javítások szempontjából elengedhetetlen. Évente legalább kétszer szereld ki, szereld szét és ellenőrizd a szivattyúkat!
• Az úszókapcsolót rendszeresen ellenőrizd, hogy a működése akadálymentes legyen.
• A vízkifolyócsőnek jóval a vízvonal felett kell lennie, hogy megakadályozza a víz visszafolyását a fenékvízbe. Ha a hajódba sok extra felszerelés kerül a vízvonal megváltozik, így ezt is ellenőrizned kell.
• A legtöbb fenékvízszivattyú és úszókapcsoló meghibásodása a korrodált elektromos csatlakozókra vezethető vissza. Rendszeresen ellenőrizd a vezetékeket és csatlakozásokat.

Megelőzés és figyelmeztetés
Az elsődleges és tartalék fenékvízszivattyúkon kívül mindig jó, ha a vészhelyzeti stratégia részét képezi egy magas fenékvízszintre figyelmeztető riasztó is. A riasztónak elég hangosnak kell lennie ahhoz, hogy a motorzajtól függetlenül észlelhető legyen.
De lehet a kormányállásnál egy vizuális “fenékvízszivattyú bekapcsolva” visszajelző, amely jelzi, ha menet közben valami nincs rendben. Az automata fenékvízszivattyúra lehet üzemóraszámlálót szerelni, ami jelzi, ha kikötés közben túl gyakran indult el az eszköz, azaz valahol szivárgás van a hajón.
Vödör vagy szivattyú?
A régi hajós mondás szerint a legjobb fenékvízszivattyú egy rémült tengerész egy vödörrel. Ez vicces, és talán igaz is, de csak egy bizonyos pontig.
Az ijedt emberek is elfáradnak és hogy az utasaidnak ne kelljen választaniuk a mentőmellényük felkapása vagy a vödrös brigádhoz való csatlakozás között, érdemes komolyan venni a fenékvízszivattyúkat. Egy nap talán segíthetnek megmenteni a hajódat, vagy akár az életedet is.
Ne bízd a szerencsédre!
Válaszd ki most a cikk alapján a fenékvízszivattyúdat:
Bizonytalan vagy, melyikre is van pontosan szükséged?
Segítünk! Hívj minket most a +3630 773 8349 telefonszámon!
